Itatás

sketchfab

Miskolczi János, a gémeskút vízzel teli csikósa, vezetett két istállóját és öt legelő lóval. Kollár János 1910-ben született Miskén, a Fő utca 56. számú házban. Szülei gazdálkodó emberek voltak, akik irányították a nagyobb részt a paraszti gazdálkodásból. Kollár János érdeklődött a paraszti gazdálkodás eszközei iránt és megcsodálta apja szánkóját, melyet egyik nagyapja készített. A hat elemi elvégzése után Kollár János anyja Miskolczi Károly miskei asztalosmesterhez adták tanulónak, hogy megtanuljon faragni és építeni. Három évig volt segéd, majd 1935-ben iparengedélyt kapott az anyja és apa támogatásával. Kollár János egyfolytában asztalosmester volt 1972-ig, melyet betegsége miatt kellett abbahagyni. Azóta csak a faragásnak és festészetnek élt. Egész életében a fa és a fában rejlő lehetőség érdekelte. Már 1932 óta rendszeresen készített hegedűket, cimbalmokat és citerákat, melyeket szívesen faragott. Mint mondja, megtalálta a fa „titkát”. Kollár János szobrászattal 1941-től foglalkozik majd halála után, 1985-ben halt meg szülőfalujában a Viski Károly Múzeum mellett.